Milyennek látja napjainkban az Európai Uniót?

Mi ezer éve európaiak vagyunk, az európai civilizáció személyiségünk kitörölhetetlen része. Európában – a kilencvenes évek balkáni tobzódását leszámítva –70 éve nincs háború. Az elmúlt évszázadban soha olyan könnyen nem léphettünk át országhatárokat, mint az elmúlt évtizedben. Az Európai Unió tehát komoly értékeket is hordoz, bár sajnos van sok bosszantó hiányossága is. Én azonban hiszek abban, hogy Európa megreformálható. Az Európai Unió utóbbi évekbeli működését szemlélve az az érzésem, hogy Parkinson törvénye terpeszkedett rá Robert Schuman keresztény filozófus és politikus eredeti szép elképzelésére, az európai együttműködésre. Egy gyakran érzéketlen és tehetségtelen bürokrácia nehezíti sok esetben az EU hatékony működését, ezen változtatni kell. Szeretnék tehát hozzájárulni az Európai Unió működésének oly kívánatos reformjához.

Milyenek az európai parlamenti képviselői munkájával kapcsolatos konkrét elképzelései?

Közösségünk igényeiből indulok ki, véleményem szerint legalább három területen kellene erőteljesebben teljesítenünk. Az első a felvidéki magyarság érdekeinek erőteljesebb politikai képviselete. Én nagyon tisztelem azokat a magyarországi vagy erdélyi magyar képviselőket, akik itt-ott felvállalják a szlovákiai magyarság érdekeinek képviseletét és a jogsértések ügyeit is, de ezekben a kérdésekben érzésem szerint nekünk kellene elöl járnunk, beleértve az autonómiatörekvések felvállalását, illetve a történelmi kisebbségi közösségek jogvédelmének bevitelét az európai jogrendbe. A második a gazdasági és szociális témák erőteljesebb képviselete. Számomra felháborító, ahogyan Robert Fico kormánya – és Iveta Radičová volt kormánya is – Dél-Szlovákia irányában viseltettek. Úgy a beruházási politika, mint a strukturális alapok felhasználása terén Dél-Szlovákia jelentős mértékben alulreprezentált régió. Ebből politikai témát kell csinálni.  A harmadik terület pedig a lobbizás – beruházások, pénzek lehozatala, illetve olyan gazdasági tevékenységek ösztönzése, amelyek munkahelyteremtéssel is járnak. Persze, ez elsősorban a kormányok feladata. Ám, ha a kormány ezt nem teszi, akkor rá kell kényszeríteni minden demokratikus eszközzel – beleértve az EU-s politikai csatornákat is.

Mi a véleménye arról, hogy Robert Fico a Smert, a KDH-t, az SDKÚ-DS-t és a Most-Hidat nevezte standard szlovákiai politikai pártoknak, amelyeknek az EP-választáson össze kellene fogniuk az ügyben, hogy a többi, úgymond nem standard politikai párt ne jusson be az Európai Parlamentbe?

Ezt a kijelentést én rendkívül fontosnak tartom. Sőt, a magyar nemzetpolitika szempontjából az idei legfontosabb kijelentésnek, mert Robert Fico ezzel nyilvánosan mondta el a politikai megrendelést a Most-Híd irányában is. Ennek lényege pedig az, hogy nem tartja standard politikai megnyilvánulásnak a Szlovákiában élő kisebbségi közösségek létét, s azok társadalmi vagy politikai önszerveződését. Én ezek után nem tudom elképzelni, hogy tisztességes magyar szavazó a Fico által megjelölt politikai pártokra szavazzon.

Pontosítaná mért?

Három okból is. Az első: nem kétséges, hogy Robert Fico világlátása egy nacionalista szlovák politikus világlátása. Elmondta, hogy melyek azok a politikai pártok, amelyek a szlovák nemzetpolitikai elvárások szerint működnek, azoknak megfelelnek. Ezzel bizony jellemezte a Most-Hidat is – az MKP-ról viszont közvetlen módon elmondta, hogy nem a szlovák nacionalisták politikai elvárásainak akar megfelelni tevékenységében, hanem a szlovákiai magyarság érdekeit igyekszik védeni – s ez Robert Ficónak nem tetszik. A második: paktumot javasol, amellyel kiszorítanák az EP-ből többek közt az MKP-t is. Ha ez a nyilatkozat nem nyitja fel a szlovákiai magyar választók szemét, akkor nem tudom, kinek mit kell még mondania. Fico nyíltan elmondta, hogy a Most-Híd, a Smer, a KDH és az SDKÚ egyik kiemelt feladata az lesz az EP-választáson, hogy kiszorítsa az EP-ből többek között az MKP-t, vagyis a felvidéki magyarság elkötelezett képviseletét.  Fico ezzel elismeri az MKP kiegyensúlyozó szerepét, és azt akarja, hogy a felvidéki magyar közösség elkötelezett képviselete ne legyen jelen a nemzetközi térben.  Harmadjára pedig: el tudja képzelni bárki, mi minden történhet meg itthon, ha nem lesz jelen az európai politikában egy hatékony fék, ha nem lesz elkötelezett magyar képviselet az EU-ban? Itthon már most minden fontos hatalmi posztot a Smer szerzett meg magának, egy olyan helyzetben, amikor az MKP nincs jelen az Európai Parlamentben, a szlovák nemzetiek (s itt nem csak a Smerre, hanem a KDH-ra, némely SDKÚ-s politikusra és más pártok képviselőire is gondolok) tényleg azt tehetnek majd meg, amit csak akarnak.

Ismét szirénhangok hallatszanak más pártok oldaláról is, hogy szavazzanak a magyarok is szlovák pártokra vagy a vegyes pártra.

Nézze, az európai parlamenti választások alkalmával bármelyik európai polgár bárhol szavazhat az EU-ban, s kedve szerint válogathat a politikai pártok közül. De miért fognak a németek 99,9999 százalékban német pártokra és német politikusokra szavazni?  Mert pontosan tudják, hogy az ő érdekeiket az európai porondon csak a saját pártjaik és képviselőik képviselik elkötelezetten. Ugyanígy viselkednek majd a franciák, az olaszok, a britek – röviden: mindenki. A Most-Híd vegyespárt esetében is fennáll az a lehetőség, amely eddig is minden választás alkalmával megjelent, nevezetesen, hogy magyar szavazatokkal szlovák jelölteket juttatnak ki Brüsszelbe. Az EP-választáson ugyanis sokkal jelentősebb a karikázások súlya, a jelöltek közül bárki képviselő lehet.

Vannak olyanok is – például Petőcz Kálmán –, aki négy év alatt már a harmadik politikai párt háza táján fordul meg (MKP, Most-Híd, SaS), s most épp az SaS listájának lesz hivatott elvinni a magyar szavazótáborból néhány voksot.

Engem meglepett Petőcz Kálmán eme fordulata, de ezt neki kell tisztáznia a választók előtt. Pozitívan ez a lépése semmiképpen nem értékelhető.

A magyar szavazóbázis így is osztódni fog, hiszen az MKP és a Most-Híd ismét egymás ellen fog kampányolni.

Ennek ellenére hangsúlyozzuk, hogy az MKP továbbra is elkötelezett a magyar szavazóbázis egységesítése ügyében. Ennek jegyében minden tisztességes magyar szavazó és minden irányunkban empátiával viseltető szlovák polgár is nyugodtan szavazhat március 15-én Bárdos Gyula  köztársaságielnök-jelöltre, s május 24-én is az egyedüli magyar listára, az MKP listájára, amelynek jelöltjei egyedüliként vállalják fel programjuk prioritásaként a dél-szlovákiai régió érdekeinek képviseletét. Ez a politika pedig  támogatható lehet nemcsak a magyar szavazópolgárok számára pártszimpátiákon felülemelkedve, hanem a dél-szlovákiai szülőföldön velünk együtt élő, nem magyar nemzetiségű polgárok számára is.    

Milyennek látja az MKP helyzetét a szombati OT-ülés után?

Azt hiszem, mindannyian örömmel tapasztaljuk, hogy az MKP erősödik, potenciálja javul úgy a politikai porondon, mint a választópolgárok előtt. Ez nagyon örömteli hír, tekintettel arra, hogy az MKP több, mint egy politikai párt: a szlovákiai magyar társadalom gerince. Az MKP mögött egy alapideológia van: a megmaradás és a jövőbe vetett hit ideológiája. Amely, ha erős, erősödik a közösség is. Mi azt szeretnénk, ha az idei választási szuperévben mind a három választás (köztársasági-elnöki, európai parlamenti és ősszel a helyhatósági) eredménye visszaigazolná ezt a definíciót. Örülnénk, ha úgy tudnánk lezárni ezt az évet, hogy közösségünk erősödött, a jövő perspektívái is új energiákat kaptak. Ezért kérjük támogatóinkat, a párttal szimpatizálókat és mindazokat, akiknek nem mindegy a felvidéki magyar közösség a dél-szlovákiai szülőföld jövője, hogy vegyenek részt mindhárom választáson, és lehetőleg az MKP jelöltjeit támogassák. Azokat is kérjük erre, akik külföldön tanulnak vagy dolgoznak: adózzanak annyit közösségünk jövőjének oltárán, hogy hazajönnek arra a háromszor egy napra. Nem keveset: sokat tesznek ezzel közösségünkért.

Végezetül: miben látja az európai parlamenti választás legnagyobb kockázatát?

Abban, hogy az emberek otthon maradnak. Paradox módon ezzel az MKP-t a saját potenciális támogatói juttatnák a taccsvonalon túlra. Minden terv, elszánás és program ugyanis üres szöveg marad, ha az MKP nem éri el az Európai Parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

(Az interjú a Felvidék.ma honlapon jelent meg)