Tegnap egyperces felszólalásomban, Strasbourgban, az EP plenáris ülésén az őshonos európai kisebbségekre való odafigyelés fontosságára szólítottam fel a kollégáimat. A szöveg magyarra fordított változata az alábbiakban olvasható:

 Elnök úr, tisztelt kollégák!

 Szlovákiából jövök, amely ország sajnos ismét negatív rekordot döntött az európai parlamenti választások során, s az ottani magyar közösséget képviselem, amely az ország lakosságának 10 százalékát teszi ki. Szlovákia két reformkormányában 8 évig voltam miniszterelnök-helyettes, ahol Szlovákia sikeres európai integrációját irányítottam. Én vezényeltem le az EU-ba való belépésről szóló népszavazást, amely az én magyar szavazóim nélkül nem lett volna sikeres. 2008-ban, amikor Szlovákiában megakadt a Lisszaboni Szerződés ratifikálása, a pártom ellenzéki pártként segített megszavazni a dokumentumot.

Így tehát joggal kérhetem önöktől, hogy az eddiginél jobban figyeljünk oda az őshonos, történelmi kisebbségi közösségek sorsára is. Azt kérem önöktől, kedves kollégák, legyenek nyitott szívvel azon kérések iránt, amelyeket én és hasonló sorsban élő kollégáim megteszünk majd az elkövetkezendő öt évben. Hiszem, hogy ha az Európai Parlament kellő empátiával fog viseltetni eme kérelmek iránt is, a mi közös Európánk lesz erősebb és hitelesebb ezáltal.

Köszönöm!