Igen, a május 24-ei európai parlamenti választással kapcsolatban ez az alapkérdés. Eddig az EP-választás másodrangú szerepet játszott a szlovákiai magyar politikában. Alacsony választói részvételnél az MKP számára szinte borítékolható volt a 10 százalék körüli eredmény, s ez két képviselői helyet jelentett számunkra 2004 óta.
Most azonban más a helyzet. A Most-Híd még tavaly októberben, a megyei választások előtt bejelentette, hogy nem kíván koalíciót kötni az MKP-val sem a megyei, sem pedig az EP-választáson, s általános meglepetésre meg is nevezte a listájuk két vezetőjét.
Így a vetélkedés politikai tétje az, folytatódik-e a nemzeti alapú politizálás erősödése, avagy sem. Magyarán: sikerül-e átlépnie az MKP-nak országos szintű listás választáson az 5 százalékot (ez 2009-ben sikerült utoljára), vagy sem.
Ilyen összefüggésben a felvidéki magyar közösség jövőbeli politikai és társadalmi potenciáljáról is döntünk. Az eredmény kihat majd a novemberi helyi választásokra, s jelentős mértékben az elkövetkezendő szlovákiai parlamenti választásra is.
A jó eredmény elérése közösségi prioritás
Ha elfogadjuk a fenti gondolatmenetet, láthatjuk, hogy messze nem csak a listán szereplő 13 jelölt küzdelméről van szó, még csak nem is az MKP struktúráinak életképességéről csupán. A felvidéki magyar közösség érdekeinek érvényesítéséről és közösségi erejének újraszervezéséről ad majd képet a végeredmény. Egy vállalható eredmény lelkileg is megemelné és megerősítené a közösséget, a rossz eredmény viszont többszörösen negatív hatással volna ránk.
Ha ugyanis nem lesz elkötelezett magyar képviseletünk az Európai Parlamentben, érdemben még a hangunkat sem tudjuk hallatni nemzetközi szinten, az érdekeink képviseletéről már nem is beszélve. 13 képviselő viszont biztosan ott lesz Szlovákiából. S a politikai pártok választási listái alapján borítékolható, hogy a szlovák jelöltek közül senki nem viseli majd a szívén a szlovákiai magyar közösség és Dél-Szlovákia érdekeit.
Ismét csak magunkban bízhatunk, ott kell lennünk, ahol a döntéseket előkészítik és meghozzák. Itthonról lehet (és kell is) bírálni az Európai Unió működését, de érdemben csak akkor tudunk hozzászólni az Unió tevékenységéhez, ha jelen vagyunk az arra létrehozott testületben.