aegvbcjf3ue.jpgLezajlottak a parlamenti választások, s most sokan, különböző fórumokon próbálják megfogalmazni nézeteiket a kialakult helyzettel kapcsolatban. Miután ezek a nézetek nyilvánosságot kapnak a virtuális térben is, s többen közülük veszélyesen torzítani igyekeznek a magyar nemzeti politizálás helyzetét Szlovákiában, próbáljunk meg egy kicsit rendszerezettebben szembenézni a helyzettel.

A legfontosabb tényező, amit nagyon komolyan kell venni, hogy több jel mutat arra, hogy az MKP ebben a helyzetben egy nem várt új esélyt kaphat. Persze, csak akkor, ha ki tudja használni ezt a helyzetet, s átgondoltan meg is próbál élni vele. Ehhez azonban nyugodtan át kell gondolni a lehetőségeket – s erre van idő, nem vagyunk lépéskényszerben.

Először is azt kellene tisztázni, hol és miben nyúltunk mellé az elmúlt időszakban. Ez a kérdés részemről nem nyilvános elemzés témája, erről kell szólniuk a járási konferenciáknak és az országos szintű összejöveteleknek – s főleg arról, hol látjuk a tartalékokat, a kitörési lehetőségeket. Addig nem okos nagy nyilvános nyilatkozatokat tenni. Félreértések elkerülése végett azonban leírom, hogy nagy hiba szerintem nem történt, megint belterjesek voltunk, és megint gerjesztettünk zavaró momentumokat a kampányban. Azt viszont megtapasztaltam, hogy mennyi ember mekkora mély hittel vett részt ebben a folyamatban, ők minden tiszteletet megérdemelnek. Ha valakinek van szégyellni valója, azok a deklasszálódott magyarok, akik mindeme hit ellenére fütyültek közösségünk legelkötelezettebb tagjaira, és otthon maradtak. Ezzel is foglalkozni kell, újból és újból. S figyelemre méltó volt a fiatalok igyekezete is: nekik azt szeretném üzenni, hogy nem szabad elcsüggedni, ha elsőre nem jönnek össze dolgok. A politika hosszú távú ténykedés, az élet majd hozza az újabb esélyeket. Ehhez azonban most nyugodtan át kell gondolni a dolgokat, s ahol kell, újragombolni a kabátokat. Most semmi szükség arra, hogy bárki elhamarkodott kijelentéseket vagy lépéseket tegyen.

Lépéskényszerben ugyanis most a vegyespárt van. Nekik a kört kellene négyszögesíteniük – bár lehet, hogy ebben a szlovákiai nihilben sokak számára minden elfogadható, hiszen úgy tűnik, az elvek sok ember számára csak az alkalmanként cserélhető törlőrongy szerepét töltik be. A vegyes hölgyek és urak ugyanis azzal áltatták a választópolgárokat még pár nappal ezelőtt is, hogy a jellem dönt. Hát, majd meglátjuk. Együtt kormányozni az SNS-szel érdekes helyzet lenne. Szlovák és magyar elemzők is leírták már – s én egyetértek velük –, hogy ez komoly veszteségeket okozhatna a pártnak. Viszont nem belépni egy kormányba egy bizniszpárt számára szintén cikis dolog. Szlovák elemzők mondják, hogy a Most-Híd folytatta a legköltségesebb kampányt, a szponzorok ott állnak a kapuk előtt és várják az ellentételezést. Kampányuk görcsössége megmutatta, hogy a „most, vagy soha” filozófiáját követik: gazdasági embereik előzetesen megegyeztek Ficóval, s most lehetőség kínálkozott arra is, hogy az „ősellenséget”, az MKP-t is egyszer s mindenkorra taccsra tegyék. Az MKP-ban sem látja mindenki, hogy Bugárnak nem az MKP kell, hanem az MKP szavazói. Az MKP-nak pedig el kell tűnnie a politikai térképről, mert az a bűnjel: amíg az MKP létezik, addig egyetlen hidasnak sem tiszta a lelkiismerete. Ilyen helyzetben azzal jönni elő, hogy az MKP számára legszükségesebb lépés a Most-Híd felé való azonnali nyitás, félreértés. A Most-Hidat most hagyni kell, hogy megfürödjön abban a helyzetben, ami előállt – tisztulni fog ezzel a kép. Mi most annyit mondjunk, hogy tisztelettel fogadjuk azokat a választókat, akik a Most-Híd politikájából ki fognak ábrándulni. S lehet, hogy bizonyos idő múlva eljön majd az ideje annak is, hogy leüljünk tárgyalni. De ez az idő most nincs itt, sok ember elmúlt hónapokbeli munkáját értéktelenítenénk el azzal, ha magunk kezdenénk egy új időszakot úgy, hogy eltöröljük a lelkekben az utolsó erkölcsi gátakat is. Előfordulhat ugyanis, hogy a következő hetekben a Most-Híd együttműködési szerződést ír alá az SNS-szel való valamilyen együttműködésről. Elemi érdekük lesz akkor, hogy legitimáltassák azt a lépést az MKP-val: irányunkban is jöhetnek ekkor együttműködési javaslattal. Akkor sem kell majd kapkodni: most nem látszik, mi lesz a Most-Hídból pár hónap múlva, ezt okosabb lenne megvárni.

Emeljük fel tehát a fejünket, az MKP ott van az Európai Parlamentben, erős megyei és helyi szinten is, és bizonyos vonatkozásban nem megkerülhető országos szinten sem. Az MKP-nak NINCS LEGITIMITÁSI PROBLÉMÁJA! Több mint 100 ezer szavazat megszerzése egy olyan közösségben, amely 360-380 ezer szavazattal bír, komoly fegyvertény, amely azt bizonyítja, hogy a közösség egyharmada bízik benne –  többen, mint a vegyespártban. Az MKP a szlovákiai magyar lét gerince, nagyon kell vigyázni rá. S az sem véletlen, hogy szlovák oldalról a legmagyarellenesebb rétegek, magyar oldalról pedig a „pénzért és előnyökért mindenre hajlandó vagyok” emberkék gyűlölik leginkább.

Most tehát ne mással foglalkozzunk: az MKP kabátját kell újragombolni. Nem kis feladat!

Szerző: Csáky Pál  2016.03.09. 15:07