europsky-parlament-strasburg-EP.jpgÁprilis 22-én az őshonos kisebbségek helyzetéről tartanak meghallgatást az Európai Parlamentben.  A félnapos nyilvános meghallgatásra, amely az őshonos kisebbségek Európai Unión belüli jelenlegi helyzetét, illetve a változtatási lehetőségeket kívánja az érdeklődők számára feltárni, az Európai Néppárt Állampolgári jogok, bel- és igazságügyi (LIBE) szakbizottsági tevékenységén belül kerül sor.

Legutóbb 2009-ben, a parlament plenáris ülésén volt szó a nemzeti és őshonos kisebbségek jogairól. Az elmúlt választási időszak második felében az akkori kisebbségi Intergroup már szorgalmazott egy hasonló meghallgatást, ám mire átütötték a politikai érzéketlenség falát, kifutottak az időből. A LIBE szakbizottság néppárti képviselői körében azért született döntés a mostani meghallgatásról, mivel az utóbbi évek gazdasági, társadalmi és szociális változásai nem igazán kedveznek az őshonos kisebbségek hatékonyabb jogérvényesítésének.

A meghallgatás társszervezői Gál Kinga (Fidesz), Nagy József (Most-Híd), Sógor Csaba (RMDSZ) EP-képviselők és jómagam. A rendezvény két szekciójában összesen hét, a kisebbségi és nyelvi jogok védelme terén elismert előadó különböző szempontokból vizsgálja az őshonos kisebbségekre vonatkozó jogi garanciákat és a tagállami gyakorlatot. Meghívottként több neves szakember is részt vesz a meghallgatáson, Frans Timmermans, az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnök kabinetjének képviselője a meghallgatás nyitó-paneljében továbbítja a biztos gondolatait. A meghallgatás előadói között szerepel dr. Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, a közép-európai régiót is jól ismerő finn nyelvész, Petteri Laihonen, illetve dr. Gabriel Toggenburg, a bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökség őshonos kisebbségekkel foglalkozó jogász munkatársa, de beszédet mond Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEN) elnöke is.

A meghallgatást második felének témája „Az EU és az őshonos kisebbségek: Mi a tét?” címet viseli, ennek bevezető beszédét én tartom majd. Úgy gondolom, Európa ma identitásválsággal küszködik, a nyugat-európai jóléti társadalmak abba az irányba akarják sodorni a kontinens politikusait, hogy mesterségesen gyártott témákkal foglalkozzanak ahelyett, hogy felelősséggel gondolkodnának az európai nemzetek jövőjéről. Ezt a torzulást kell most nekünk helyrehoznunk azzal, hogy eme rendezvénnyel is megpróbáljuk felhívni a figyelmet az európai kultúra gyökereire, eme kultúra sokszínűségére és egyediségére. Ha ezzel a felvetéssel a nagy nemzetek is azonosulni tudnak, akkor onnan már csak egy lépés odáig, hogy felismerjük, az őshonos európai kisebbségek, akik az európai népesség 10 százalékát alkotják, az európai kulturális örökség letagadhatatlan részei.

Én azt szeretném elérni ezzel a konferenciával, hogy írásos dokumentum is szülessék az őshonos kisebbségek esélyeiről, amelyre majd a későbbiekben hivatkozni is lehet. Három elemet mindenképpen felvetek majd felszólalásomban: először is azt, hogy ez Európai Néppárt tegye magáévá azt a tézist, hogy az őshonos kisebbségek léte érték, amely gazdagítja Európát. Továbbá azt, hogy létük, kultúrájuk védelemre szorul, s emiatt az EU fogadjon el kisebbségvédelmi normarendszert. Végül pedig azt, hogy eme normarendszer éltetőjeként intézmények is jöjjenek létre, amelyekhez az őshonos kisebbségi közösségekhez tartozók fordulni tudnak, s amelyek oda tudnak, és oda akarnak figyelni életükre és problémáikra.

 

Szerző: Csáky Pál  2015.04.18. 10:53