montserrat-hegy_bsz.jpgEz a mondat, amely egy bajor politikus szájából hangzott el két hónappal ezelőtt, jól mutatja az európai viták egyik síkját.
A németek Bismarck óta az egyik viszonyulási pont a világban, természetesen az elmúlt párszáz év viszonylatában. A középkorban és az ókor bizonyos időszakaiban is azok voltak, de témánk szempontjából az akkori relációk nem fontosak.
Most ugyanis a nemzeti öndefinícióról van szó. A németek számára az egységesülés után ez egy kiemelten fontos érték volt, hozott is számos, figyelemre méltó eredményt – és sajnos, két világháborút is. Az sem nem elhanyagolható eleme a képnek, hogy a németek a második világháború után valóban komolyan szembenéztek saját felelősségükkel, s az arra való hivatkozást gyakran meg is ismétlik. Legutóbb az örmény népirtásról szóló parlamenti határozatukba foglaltak bele élesen önkritikus részeket is.

Azt is látni kell azonban, hogy a németek is nap mint nap megküzdenek ezzel a kérdéssel, a nemzeti önazonosság kérdésköre senki számára nem egyszeri téma. A kilencvenes évek közepén keringett is egy vicc róluk az ENSZ-ben. Ez akkor volt, amikor a második iraki invázió során a német kormány megtagadta a katonai kalandban való részvételt. A vicc akkor így szólt: az idők jelei azt mutatják, hogy közeledik a világvége. Miből lehet ezt látni? Az amerikai kontinensen például abból, hogy Texas államban, a Ku-Klux-Klanhoz közeli Fehér Hattyúk kosárlabdacsapatának legnagyobb sztárja egy színes, afroamerikai fiú. Európában pedig abból, hogy a németek már nem akarnak harcolni.Igen, a klasszikus germán szellem szenvedett némi csorbát – s kétségkívül, ez nem csak hátrányára vált. Európát most nem katonai erővel, hanem gazdasági-pénzügyi eszközökkel uralják, s ez néha még a „leigázottak” számára is igen előnyös (lásd beruházások, munkahelyteremtés).
Legutóbb azonban egy buta felvetés okozott országos vihart náluk. A baloldali beütésű zöld párt ifjúsági szervezetének vezetése azzal fordult a foci EB előtt a német szurkolókhoz, hogy csapatukat ne a hagyományos német nemzeti zászlóval, hanem más eszközök felhasználásával biztassák. A hivatalos német nemzeti zászló ugyanis érvelésük szerint sokak előtt nacionalista szimbólumként jelenhet meg, s ez árthat Németország megítélésének.
Nosza, a sajtó nekiesett a témának, nyilatkoztak politikusok, közéleti emberek, a kultúra és a gazdaság képviselői. A „pálmát” azonban talán mégiscsak a bajor CSU főtitkára vitte el, aki egy nemes veretű, de pontos mondattal jellemezte az egész kezdeményezést: „Jobb egy patrióta, mint néhány idióta!”

Szerző: Csáky Pál  2016.08.08. 09:12